Az őrizetbe vétel gyakran a letartóztatás „előszobája. Legfeljebb 72 óráig tarthat és tartamába be kell számítani az őrizetet megelőző hatóság fogvatartást (pl. előállítást).

A 72 óra nem hosszabbítható meg, lejártakor a terheltet vagy szabadlábra helyezik, vagy elrendelik a letartóztatását. Feltétele, hogy szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény alapos gyanúja megállapítható legyen, továbbá valószínűsíthető legyen a terhelt letartóztatásának szükségessége. Az őrizetbe vétel elrendeléséről és a fogvatartás helyéről huszonnégy órán belül értesíteni kell a terhelt által megjelölt hozzátartozót; ennek hiányában a terhelt által megjelölt más személy is értesíthető. Ilyenkor fontos, hogy a hozzátartozó pontosan megjegyezze, hogy milyen hatóságnál folyik a büntetőeljárás, mi a fogvatartás helye, és ki az ügy előadója, hogy ha ez már ismert.

Az ügyészségnek az őrizetbe vétel ideje alatt döntenie kell, hogy indítványozza-e a letartóztatás elrendelését. Ha nem indítványozzák, akkor a terheltet szabadon kell engedni.

A letartóztatás

A letartóztatás egy ún. kényszerintézkedés, nem pedig büntetés. A letartóztatás célja elsősorban az, hogy biztosítsa a büntetőeljárás sikeres lefolytatását, és megelőzze az esetleges további bűncselekmények elkövetését. Fontos, hogy a letartóztatás nem jelenti automatikusan a terhelt bűnösségét.

A letartóztatás elrendelését az ügyészség indítványozza. A letartóztatást csak a bíróság rendelheti el. A bírósági tárgyalás nem nyilvános, azon a hozzátartozók nem vehetnek részt, kivéve fiatalkorúak esetén. Ha a nyomozási bíró az ügyészi indítványnak helyt ad elrendelik a terhelt letartóztatását.
Az letartóztatást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani. Letartóztatás csak szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén rendelhető el, amelynek általános és különös feltételei vannak.

A letartóztatás meghosszabbítása

A bíróság első alkalommal egy hónapra rendeli el a gyanúsítot(ak) letartóztatását, majd – ügyészi indítványra – ennek hosszabbításáról, vagy megszüntetéséről dönt. Az első hat hónapban ez ülés tartása nélkül történik, ezt követően háromhavonta, egy év eltelte után kéthavonta ülést tart a bíróság. A vádirat benyújtását követően a perbíróság dönt a letartóztatás fenntartásáról, vagy megszüntetéséről.

Letartóztatás megszűnése, megszüntetése

Ha az ügyész nem indítványozza a letartóztatás meghosszabbítását, az automatikusan megszűnik. Az ügyész azonban saját hatáskörben, a bíróság döntése nélkül is megszüntetheti a letartóztatást a vádirat benyújtásáig. A vádirat benyújtása után csak a bíróság szüntetheti meg a letartóztatást. Ezt megelőzően azonban a bíróság akkor is megszüntetheti a letartóztatást, ha az ügyészség annak meghosszabbítását, vagy fenntartását indítványozza:

– védői, vagy gyanúsítotti indítványra bármikor, vagy
– a letartóztatás hosszabbítására irányuló ülésen